A dugattyús szivattyú a dugattyú oda-vissza mozgására támaszkodik a szivattyúkamra munkatérfogatának időszakonkénti megváltoztatásához, ezáltal biztosítva a folyadékbevitelt és -ürítést. Szivattyúhengerből, dugattyúból, bemeneti és kimeneti szelepekből, bemeneti és kimeneti csövekből, hajtórúdból és hajtóműből áll. Az erő hajtja a dugattyút a szivattyúhengeren belüli mozgásra. Amikor a dugattyú felfelé mozdul, a bemeneti szelep kinyílik, lehetővé téve a víz bejutását a szivattyú hengerébe, miközben a dugattyú szelepe bezáródik, így a dugattyú felső részében lévő víz felemelkedik vele. Amikor a dugattyú lefelé mozog, a bemeneti szelep bezárul, és a dugattyú szelepe kinyílik, ezzel egyidejűleg a vizet a szivattyúhenger alsó kamrájából a felső kamrába és a kimeneti csőbe kényszeríti. Ez a szívó- és kifúvás folyamat megismétlődik, folyamatosan kiürítve a vizet a kimeneti csőből. A dugattyús szivattyúk egyszeres-és kettős-működésűek; egy-, dupla- és több{10}}hengeres; vízszintes, függőleges és ferde; és motoros, kézi, láb{11}}és állat{12}}hajtású. A dugattyús szivattyú áramlási sebessége Q=0.71–6000 m³/h, és a nyomónyomás P2 kisebb vagy egyenlő, mint 39,2 MPa, és a legtöbb esetben P2 kisebb vagy egyenlő, mint 24,5 MPa.
A dugattyús szivattyú áramlási sebességét a szivattyúhenger átmérője, a dugattyúlöket és a percenkénti dugattyús oda-vissza mozgások száma határozza meg. A fej a csővezeték jellemzőitől függ. Ugyanazon dugattyús szivattyú esetében az áramlási sebesség állandó marad, míg a magasság a csővezeték jellemzőitől függően változhat. Ez azt jelenti, hogy a magasság növekszik, miközben az áramlási sebesség állandó marad, kivéve a nagy-nyomású területet, ahol az áramlási sebesség enyhén csökken.